Sokaknak még csak pár lelkes idióták azok, akik a feltétel nélküli alapjövedelmet tekintik az egyetlen járható útnak. Azt, amikor csak azért kapunk pénzt az államtól, mert élünk. Pedig a valóság az, hogy ez a rendszer közelebb van, mint gondolnánk.

Kis túlzással már naponta lehet arról olvasni, hogy alig pár év múlva hány millió munkahely fog megszűnni. Oxfordi kutatók számításai alapján készült az alábbi linken elérhető modell, ami megmondja, hogy 20 éven belül a technológiai fejlődés következtében mekkora eséllyel veszi át az automatizáció a hatalmat a munkánk felett. Sajnos a könyvelőknek rossz hírem van: 97,6 százalékos eséllyel ez a szakma nem lesz. Jobban járnak a programozók, kevesebb, mint 50 százalék a valószínűsége annak, hogy eltűnik a munkájuk.

A Világgazdasági Fórum terjedelmes elemzést készített arról, mi várható 2020-ig a munka világában. A kilátások nem jók. 7,1 millió munkahely fog megszűnni a legfejlettebb országokban, és helyette csak 2 millió új munkahely jön létre. A technológia irányából a változást egyértelműen a felhőszolgáltatások, a nagyobb számítási kapacitás és a Big Data generálja már most is. Az emberi tényező viszont még ennél is fontosabb. Megváltozik a munkához való hozzáállásunk, sokkal nagyobb lesz az atipikus foglalkoztatási formák, a rugalmas munkavégzés szerepe. Ezáltal persze sokkal bizonytalanabb lesz a munkánk is, hiszen a megélhetéshez szükséges jövedelmet adott esetben több helyről kell majd összekalapozni. Ja, és ott van még az is, hogy sokkal tovább élünk, és mivel a technológia hihetetlen ütemben fejlődik, a most megtanult szakmák tucatjai lesznek totál fölöslegesek.

Ez így együtt elég rosszul hangzik, és nagy bajba is kerülhetünk, ha nem változtatunk azon, ahogyan a gazdaságra gondolunk. A középpontban az van, hogy minél nagyobb legyen a növekedés. Termeljünk minél többet, és akkor jó lesz, mindenki dolgozhat. Pipa. Csak egy baj van. A munkák 60 százaléka nem annyira kapcsolódik már a termeléshez, totál értelmetlen, hogy ember végzi. Egy szoftver gyorsabban és pontosabban elemez adatot, mint én, de a könyvelésemet is pontosabban vezeti. Arról már nem is beszélve, hogy a robotika terjedésével konkrétan a termelésben is sokkal kevesebb munkaerőre lesz szükség. És akkor céltalan munkanélküliek tömege fog lófrálni zombiként az utcákon? Természetesen nem.

Száz évvel ezelőtt nők sokasága halt meg a szülés következtében, az árvaházak ezért dugig voltak. Mivel a születéskor várható élettartam folyamatosan növekszik, ma legalább ekkora számban idősotthonokra lenne szükség. Olyanokra, ahol profi egészségügyi személyzet, konkrét időskori életmódprogramokkal segít aktívan eltölteni a még hátralévő évtizedeket. A feleslegessé vált munkaerő egy részét tehát a tágabb értelemben vett egészségügy prímán fel tudja szívni. Ahogyan az informatikai szektor is, és ahogyan a szexipar. John Danaher, az Írországi Nemzeti Egyetem professzora szerint ugyanis a prostitúció egyike azoknak a foglalkozásoknak, amelyek ellent tudnak állni a technológiai fejlődésnek. Egyszerűbben: nem valószínű, hogy robotokkal akarunk majd szexelni. Ráadásul a kevés munkalehetőség miatt többen próbálhatnak megélni a testükből, ami a kínálat bővülését, és szükségképpen a minőség javulását eredményezné.

De nem kell megijednie. Jó eséllyel még így is tömegek maradnak munka nélkül. És itt jön a képbe a feltétel nélküli alapjövedelem. Ma azért is dolgozunk, hogy legyen hol laknunk, és legyen mit ennünk. Húsz év múlva ezért nem kell majd dolgozni, illetve nem ezért kell majd dolgozni. Egy cég költségeinek kétharmadát a munkabérek teszik ki, ha ez nincs, a profit, az adó, minden nagyobb. Elvben az államnak sokkal több pénze lehet, a nyugati társadalmak összgazdagsága tehát hihetetlenül megugorhat. És persze kell az is, hogy gyökeresen mást gondoljunk a munkáról, mint eddig. Mert ugyanúgy munka, ha rendben tartom a lakókörnyezetemet, gondoskodom idős szüleimről, gyereket nevelek. Így gondolva, talán igaza lesz az idiótáknak.

Szerző: Gyömöre Máté, informatikai szakközgazdász