bitcoin

Több, mint 4000 dollárt ér egy darab, pedig nem létezik egy sem. – 1. rész

Föld, teve, só, arany, pénz, kötvény. Nem kell sokat segítenem, hogy így első ránézésre is mindenkinek világos legyen, mi a közös bennük. Történelmünk egy bizonyos szakaszában egyik vagy másik szolgált arra, hogy vagyonunkat „földiesítsük”. Ezáltal tulajdonságuk, hogy egymással válthatók, felcserélhetők, számolhatók. Azonban már a magántulajdon megjelenésének kezdetekor kialakult egy rendszer, ami némileg bonyolítja ezt a csere-berét. Egészen pontosan az, hogy nem mindegyik ér ugyan annyit és ha ez még nem lenne elég, ezek az értékek meglehetősen dinamikusan változnak is.

Erre aztán később egyre bonyolultabb keretrendszerek épültek, tudományok kezdtek el foglalkozni vele, manapság pedig egy egészen komplex területről beszélhetünk, melyet csak egy komoly szakma képviselői értenek igazán.

Egy ideig még mindenki úgy-ahogy követte a történéseket. Teve, föld, arany van, amennyi van, így aztán az egyetlen cél, hogy nekünk minél több legyen. Aztán 1971-ben beindultak a dolgok, mikor Nixon eloldotta a dollárt az aranyalapról, így létrejött egy immáron csakis közmegegyezésen alapuló valuta. Ennek értékét a belé vetett hit és bizalom, valamint persze szigorú szabályozás határozta meg. Ellenben államilag előállítható eszköz és a bankok is játszadozhattak vele kedvük szerint és ezzel a lehetőséggel sokszor éltek is. Elindult egy örök háború az infláció ellen, mely azóta is meghatározza a világ anyagi berendezkedését.

A bankkártyák, részvények, kötvények megjelenése habár forradalmasította a pénzpiacot, mindvégig ugyanazon eszköz határait húzta egyre szélesebbre.

Itt pedig megérkezünk napjainkba, amikor ez a rendszer fénykorát éli. Mára már egyetlen érintéssel, sőt akár telefonunkkal is bonyolíthatunk milliós vásárlásokat. Ha akarjuk, készpénzhez többé nem is kell nyúljunk.

…és ott vannak a kriptovaluták. Miközben az emberek nagy többsége magát a szót is csak különböző zsarolóvírusok kapcsán hallotta és ennél többet nem is igen tud róla, a jelenség kitermelt egy valutát, mely jelenleg kb. 4000-es váltószámot mutat a dollárral szemben.

Az egész annyiban különbözik az általunk ismert és használt pénztől, hogy nincs mögötte konkrét kibocsátó szervezet. Nincs állam, nincs bank, így független politikai történésektől. Egy világszintű rendszer az egész, mely lényege a konszenzusos informatika, ami nem más, minthogy rengeteg számítógép könyveli ugyan azokat a tranzakciókat egy bizonyos algoritmus alapján, így létrejön egy nagy egész, ahol minden tranzakció rögzül.

Ha kriptovalutákról beszélünk, az első, ami akarva akaratlanul szembe fog jönni, az a Bitcoin. Azonban fontos, hogy ez a két fogalom nem teljes megfelelői egymásnak. A Bitcoin csupán az eddigi legsikeresebb, legúttörőbb képviselője ennek a jelenségnek. A siker pedig számokban úgy hangzik, hogy kb. 7 évvel ezelőtt még 6 centet ért egy darab Bitcoin. Aztán mikor 2015-ben már 200 dollár felett járt mindenki csodájára járt. Most meg itt ülök és épp azt a grafikont nézegetem, ami jelenleg 4014 dollárt mutat…és még mindig egyetlen darab Bitcoinról van szó.

Azt hiszem ha más nem, ezek az adatok mindenkit meggyőznek róla, hogy érdemes kicsit tisztában lenni a kriptovaluták mibenlétével.
Hogy kinek éri meg kereskedni vele, hogyan „bányásszák”, mitől függ az árfolyam és hogyan befolyásolja életünk többi területét, az a következő részből kiderül.