bitcoin

Több, mint 4000 dollárt ér egy darab, pedig nem létezik egy sem. – 2. rész

Az előző részben megismerkedtünk a kriptovalutákkal, azok fontosságával és lehetőségeivel. Technikailag azonban még adódik számos olyan alapfogalom, amivel elengedhetetlen legalább felszínesen megbarátkozni, hogy legalább minimális szinten értsük az új jelenség mibenlétét.

A jó hír viszont, hogy tekintve a technolódia újszerűségét és informatikához fűződő szálait, ha ezek az alapegységek világosak számunkra, úgy a környezetünk jelentős részével szemben előnyt élvezünk majd a jövőben.

A legfontosabb talán és egyben ezt övezi a legnagyobb homály azok számára, akik újak a kriptovilágban: a valuta termelése/létrejötte… ez a bányászat.

A megfejtés egyben az egész rendszer működését is leírja. A technológia neve a blockchain, mely az adatok tárolási formájára utal. Azt az előző részben ugye már taglaltuk, hogy azért más ez, mint az eddig megszokott pénzeink, mert nem könyvelő által vannak jelentartva a tranzakciók, hanem a világon szerte-szét rengeteg (és egyre több) számítógép egyesével külön-külön rögzíti ezeket a mozgásokat. Így ahhoz, hogy manipulálni tudjuk, vagy átverjük nem elég egy helyen módosítani az adatokat, hanem az egész hálózat 51%-ban kéne és csak azután venné ezt át az egész „könyvelés”. Ez mára már lényegében lehetetlen.

Ezek a tranzakciók persze szupertitkosan és biztonságosan léteznek a hálozatban. Ehhez használják az úgy nevezett kriptografikus algoritmusokat, innen a kriptovaluta elnevezés. Ezek azonban igen bonyolult és erőforrásigényes műveletek, s ahhoz, hogy a rendszer el tudja könyvelni a tranzakciókat világszerte, elképesztő kapacitásra van szükség.

Nos itt jönnek képbe a bányászok. Nyilvánvaló, hogy ingyen senki nem adná oda saját számítási kapacitását, hogy a kriptovilág jól működjön. Ezért ha mi csatasorba állítjuk számítógépünket és gondoskodunk róla, hogy elég áram is legyen számára, akkor ezért cserébe a megoldott műveletek után kriptovalutát kapunk. Ha ez megtörtént, akkor mondhatjuk, hogy kibányásztuk.[/vc_column_text]

Amit még fontos megemlíteni, hogy egy valutából csak limitált számú kerül kiadásra. Ez elvágja az infláció lehetőségét, azonban minél több valuta van már a „felszínen”, annál nehezebb egy újabb egységhez hozzájutni.

Ez pedig jelenleg úgy áll, hogy elképesztő méretű és költségű bányászfarmok üzemelnek szerte a világban. Kezdetben elég volt egy erősebb számítógép egy drágább videókártyával. Majd később a bányászok rájöttek, hogy ha csupán erre a célra építenek gépeket több videókártyát csatasorba állítva, akkor az igen kifizetődő lesz. Aztán már ez sem volt elég. Jöttek a céleszközök, melyek már borsos áron, gyárilag erre készültek és elképesztő ütemben bányásztak. Aztán már ezekből is többet kötöttek össze és jelenleg a legnagyobb farmon, Kínában több, mint 25 ezer számítógép dolgozik folyamatosan. Persze nem véletlenül. A helyi áramárak és olcsó munkaerő mellett kb 70 millió forintnak megfelelő bitcoin kerül a zsákukban naponta. Tehát ha eddig nem kapcsoltunk, akkor ne most kezdjünk bányászkarrierbe, mert ezekkel az óriásokkal nemigazán éri meg felvenni a versenyt.

Ellenben a kriptovalutákkal való kereskedelem már egy érdekesebb és nyitottabb téma. A bitcoin mellett számos szép karrierű valuta létezik, valamint időről időre bukkannak fel újabb nagy potenciállal rendelkező váltók.

Itt viszont fontos leszögezni, hogy ez maga a tőzsdei vadnyugat. Teljesen megszokottak az árfolyamhullámvasutak, naponta terülnek el a földön addig szárnyaló árfolyamok, de ezzel szemben persze égig érő hegyeket is láthatunk a grafikonokon, előtte még nyűglődő valutáktól. Szintén mindennaposak a számlafeltörések, hackertámadások. Ha biztos pénzügyi forrást szeretnél, messze kerüld el ezt a világot. Azonban, ha vágysz egy kis adrenalinra, nem szeretnél kimaradni a szemünk előtt zajló pénzügyi forradalomról és van annyi pénzed, amit igazán nem fájna elbukni, akkor esetleg érdemes belevetned magad a téma mélyebb bugyraiba, betárazni egy pár valutából és várni azt, amit az internet megjelenése már egyszer véghez vitt a tőzsdén.