Tényleg a Monopoly pénzével lehet taxizni? Majdnem. Merthogy van ez az internetes pénz, a bitcoin, ami sokak szerint 2016 nagy durranása lehet. Az év, amikor a bitcoin bekerül a mainstream világba. Pedig első körben csak a népszerű online játékban, a World of Warcraftban lehetett fizetni vele. Ma már készpénzre is váltható (itt a Madách téren is van mellettünk egy Bitcoin automata), és egyre több helyen elfogadják, mint fizetőeszközt. De ne szaladjunk ennyire előre.

2008-at írunk, gigantikus bankcsődök rázzák meg a világot. Az Egyesült Államok negyedik legnagyobb brókerháza pillanatokon belül 60 milliárd dollárt veszít (csak, hogy egyértelmű legyen: ez az akkori teljes magyar össztermék, a GDP 60 százaléka) és csődbe megy. Nagy bankok sora követi őt nem csak az USA-ban, hanem Európában is. A pénzügyi rendszerbe vetett bizalom másodpercek alatt a nullával lesz egyenlő, elkezdünk gondolkodni alternatívákon. A „pénz” alternatíváján. Elég furcsán hangzik, ugye?

Nos, ilyen előzmények után jött Satoshi Nakamoto, és írt egy tanulmányt. Hogy ez egy létező személy, vagy sem, nem tudjuk. Hogy egy ember-e vagy sem, azt sem tudjuk. A lényeg, hogy leírta annak a virtuális pénznek a működési elvét, amit ma úgy hívunk: bitcoin, és amelyik kikerüli a világ összes pénzintézetét.

Tudjuk, hogy milyen időközönként mennyi fog keletkezni a bitcoinból. A száma korlátos, mint egy ritka nemesfémé, csak a bitcoint nem a természet hozza létre, hanem egy komplex matematikai művelet. Tulajdonképpen az egyszerű felhasználók számítógépeit használja a rendszer önmaga fenntartására, majd közöttük osztja el a keletkezett virtuális „pénzt”. Te is, vagy én is lehettünk bitcoin bányászok, akik a számítógépünk kapacitásáért cserébe megkaptuk a „kibányászott nyersanyagot”. Mert ehhez régen elég volt egy mezei asztali PC, mai viszont már hatalmas hangárokban működő szerverparkokra van szükség.

Tudjuk, hogy ebben rendszerben a tranzakciók másodpercek alatt végbemennek, részben névtelenek, és a hálózat egésze hitelesíti. Tehát biztonságos, és ami ennél is fontosabb, olcsóbb, mint bármelyik banki tranzakció. Talán nem véletlen, hogy nagy európai pénzintézetek próbálják lemásolni a módszert. Mert amíg náluk egy nemzetközi utalás napokat és sok közvetítőcéget vesz igénybe, addig ugyanez a Bitcoin-rendszerben egy szempillantás műve. Ez a szempillantás pedig éves szinten egy nagy banknak milliárd dolláros megtakarítást jelenthet.

A hálózatnak idővel egyre több tagja lett, és egyre több lett a hálózat által termelt bitcoin. Ez eddig oké, de így még mindig csak a saját farkába harapó kígyóig jutunk el: megkapod, amit kitermelsz. De hogy lesz ebből érték? Hogy lesz ebből pénz? Úgy, hogy a világban mindig is voltak technológiaőrült vállalkozók. Ez most sem volt másképp. Ők azt mondták, próbáljuk ki, hogy mi lenne, ha ezzel a virtuális pénzzel is lehetne fizetni. És egyre több ilyen lett, míg ma már eljutottunk odáig, hogy vehetünk pizzát, kávét, egy fuvart a taxiban, szinte bármit bitcoinért. Sőt, már Magyarországon is egyre több bitcoin automata van, ahol készpénzre lehet váltani a digitális fizetőeszközt.

Ez eddig rendben van, de mi adja az egésznek a fedezetét? Elvben az 1000 forintos bankjegy, annak ellenére, hogy csak egy darab papír, azért ér 1000 forintot, mert az állam és rajta keresztül a Magyar Nemzeti Bank vállalja, hogy ezért a fecniért ekkora értékben bármit megvehetek. A bitcoinnál ilyesmiről szó sincs. Klasszikus értelemben vett fedezet nincsen mögötte. De van valami más. Mégpedig az a hit, az a belé vetett bizalom, hogy elhiszem, hogy 1 bitcoinért egy csomó mindent tényleg meg tudok venni. Az a fedezete, hogy vannak cégek, akik elfogadják, és cserébe fizikailag nagyon is létező árukat kapok érte cserébe. Azért tudom pénzre váltani, mert egyre több ember bökött rá, hogy na, ez értékes.

Akik időben beszálltak, hihetetlenül meggazdagodtak. Néhány éve, alig 1-2 dollár volt 1 bitcoin ára, ma már 400 dollár körül mozog. Nem véletlen, hogy hagyományos pénzügyi vállalatként működő online tőzsdéken lehet kereskedni az internetes pénzzel. Kis szépséghiba, hogy, mivel a bitcoin mögött nincs jegybank, azaz központi irányítás, ezért az árfolyam óriási kilengésekre képes, éppen ezért kiszámíthatatlanul mozog.

A virtualizáció ma már megállíthatatlan. Szinte észrevétlenül mozdul át a mindennapi életünk a felhőbe. Először csak a pár levelünk, majd az adataink, majd a közösségi média segítségével a magánéletünk, a sharing economyval a vagyonunk, és most jön a pénzünk. És, bár nem biztos, hogy végül a bitcoin lesz a befutó, de az szinte biztos, hogy egy ehhez hasonló elektronikus fizetőeszköz. Ki tudja, talán éppen a bitforint?

Szerző: Gyömöre Máté, informatikai szakközgazdász