Mi a deepfake? Olyan technológia, amellyel egy rólad készült születésnapi videóból simán készíthet valaki pornót az arcoddal, vagy meghamisíthatja a videóazonosítást. Mesterséges intelligencia segítségével készül, és mesterséges intelligencia segíthet a kiszűrésében is.
Találkoztál már deepfake-kel, ha láttál olyan vicces videót, amiben egy filmjelenetben kicserélték az eredeti színész, vagy színésznő arcát Nicolas Cage-ére. Vagy bárki máséra. Sajnos azonban nem csak humorforrásként alkalmazzák ezt a technológiát – például hírességek kölcsönzik arcukat tudtukon kívül egy-egy felnőttfilmes jelenethez. Ez, azon kívül, hogy az adott celeb számára megalázó, még mindig viszonylag ártalmatlan; azonban a deepfake gyakorlatilag mára a kiberhadviselés szerves részévé vált.
A szó maga a deep learning (gépi tanulás) és a fake (nem valóságos) összerántásából keletkezett, a technológia pedig ebből következően mesterséges intelligencián és tanuló algoritmusok működésén alapul, amely lehetővé teszi, hogy alternatív valóságokat kreáljunk, a segítségével. Ha elég nagy mintát adunk az algoritmusnak, akkor képes a kapott információból a mintában nem feltétlenül szereplő, de a valóshoz magas szinten hasonlító másolat készítésére. Lehet az kép, hang vagy audiovizuális tartalom. A veszélye abban rejlik, hogy a hétköznapi szemlélő nem veszi észre a csalást, ha csak az nem nyilvánvaló, mint például ebben a Wikipédia szócikkben szereplő gifben. A technológia a kiberhadviselés során is bevetésre kerül, hiszen olyan, valóságosnak ható üzeneteket és álhíreket lehet segítségével elterjeszteni, amelyek akár országok közötti konfliktushoz vezethetnek, vagy emberéleteket tehetnek tönkre.
A dezinformáció, mint olyan, elég régóta a hideg- és forró háborús stratégiák részét képezi, mára pedig, a technológiai fejlettség szintje ezt a módszert is olyan kifinomulttá tette, amellyel gyakorlatilag győzelmet lehet aratni a valóság felett. Ha belegondolunk, hogy hiteles, valós információforrásokat lehet hiteltelenné tenni hatékony dezinformáció segítségével, a deepfake megoldásokkal pedig lehetséges elérni, hogy az információt fogyasztó váljon bizonytalanná. Szerencsére azonban a mesterséges intelligencia nem csak a támadók kezében válik fegyverré, megfelelő kezekben a védekezést éppoly’ hatékonyan segítheti, mint ahogyan rombolja a hitelességet és növeli a bizonytalanságot.
A Microsoft a hónap elején jelentett be széleskörű lépéseket a dezinformáció csökkentéséért, az információfogyasztó közönség tájékoztatásáért, és további partneri kapcsolatokat épít ki a megelőzés és a felhasználói edukáció érdekében. A lépések a Microsoft átfogó, Demokráciavédelmi Programjának (Defending Democracy Program) részeként általánosan veszi fel a harcot a szándékos félretájékoztatással, és az USA-ban idén novemberben aktuális elnökválasztás védelmében is fontos bástyákat jelentenek.
A Microsoft új technológiákkal, és fontos partneri együttműködésekkel kíván küzdeni – nem csak az álhírek ellen, de az újságírói hitelesség megőrzése érdekében is. A bejelentés szerint a mesterséges intelligencia kutatás területén élen járó AI Foundationnel, valamint nemzetközi szinten jegyzett médiaszolgáltatókkal (pl. BBC, CBC, New York Times)
A BBC által bejelentett program – a Trusted News Initiative – keretében az a cél, hogy kivédjék a média hitelességét csorbító sokféle tényezőt. Project Origin néven fut az a kezdeményezés, amelyben MI és deep learning technológia bevonásával a Microsoft Video Authenticator képeket és videókat analizál, és meghatározza, hogy az adott tartalom manipulálva lett-e – majd egy digitális vízjellel látja el, annak megfelelően, hogy megbízható-e.
Ugyan a deepfake nagyon komoly eszköz a dezinformációs és közvéleménybefolyásolásra alkalmas kiberháborúban, közel sem az egyetlen. A Trusted News Initiative és a Microsoft globális célja az, hogy a legmodernebb technológiát is bevetve harcoljon a hiteles médiumokért, és gátat vessen az álhírek és következményeik terjedésének.